Egy lengyel polgármester arról győzködi Elon Muskot, hogy vegye meg a városában található kastélyt
A kastélynak gazdag a történelme, a falai között még Beethoven is komponált.
A kastélynak gazdag a történelme, a falai között még Beethoven is komponált.
Az EU készülhet arra, hogy, miután elnökké választották Zoran Milanovicot, hamarosan Zágrábban is megkezdődik a támadás a liberális demokrácia alapjai ellen. A lap egy másik cikke felteszi a kérdést: Ausztriának miért esik nehezére felismerni azt a veszélyt, amit Herbert Kickl kancellársága jelentene. Trump és Putyin közti párhuzamokat pedzeget a Bloomberg szerzője. A hírügynökség egy másik szerzőjének Elon Muskról jut eszébe, hogy mostanság “a szupergazdagok alászállnak a vállalatbirodalmuk jelentette elefántcsonttoronyból és próbálnak kormányzati hatalomhoz jutni”. Gideon Rachman félőnek tartja, hogy Trump latorállamot csinált az USA-ból. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A kínai kormány a Bloomberg értesülései szerint azt fontolgatja, hogy Elon Musk cégének, az X-nek adja el a TikTok amerikai üzletágát. A lépéssel a Trump-adminisztrációhoz is szeretnének eggyel közelebb kerülni.
A Qantas légitársaság szerint a SpaceX gyakran csak az utolsó pillanatban tájékoztatja őket arról, hogy hova hullanak az űrből visszatérő rakétáról leváló darabok, így több járatuk nem tudott menetrend szerint felszállni a Sydney repülőtérről.
Közlésük szerint az értékesítés hátterében nem politikai okok állnak. Ehelyett Musk mohósága és a cégnél uralkodó munkakörülmények miatt döntöttek így.
Szankciós listára tette korrupció miatt az Egyesült Államok Rogán Antalt; Donald Trump Grönlandért és Kanadáért jelentkezett be, Elon Musk pedig az európai politikában kavar, miközben kétéves mélypontjára került a forint. Ez a HVG heti összefoglalója.
A világ leggazdagabb embere ott tart, hogy az EU elitje megsemmisítené a német választás eredményét, ha az AfD nyerne, csakhogy a videón, amire ezt alapozza, szó sem volt erről.
Az ausztriai és németországi populista jobboldal nyomulásáról ír a Spiegel. A leendő osztrák kormánynak a nemzetközi színtéren elsősorban Ukrajna kapcsán kell világossá tennie, hogy a jó oldalon áll, írja a Die Presse. A Bloomberg szerint itt az idő a demokratikus intézmények védelmére összpontosítani Ausztriában. Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea összezár, az Egyesült Államok jól teszi, ha felkészül a veszélyre, mondja Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Donald Trump ugyan kinyilvánította, mire készül a diplomáciában, de a várható eredmény vegyes, írja a Wall Street Journal.
Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.
Thierry Breton szerint az EU nem próbálja cenzúrázni a techmilliárdos beszélgetését a német szélsőjobboldali párt társelnökével, Alice Weidellel.
A techmilliárdos szerint a szintetikus adatokra támaszkodó önálló tanulásra kellene áttérni, bár egyesek arra figyelmeztetnek, hogy ez a nyelvi modellek összeomlását okozhatja.
Szünet nélkül folyik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban befolyásos szerepre készülő Elon Musk és az európai politikusok között. A németországi választások előtt kellene dűlőre jutni.
A következő amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt elárulja, miként akarja felforgatni a világot. Nyomást fejti ki, hogy behódoljanak neki, kényszerít, nagyzási mániába esik. Ez az ember veszélyesebb, mint idáig bármikor – mutat rá Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
„Tolakodó természetű, hozzáállása öncélú, hiányzik belőle a valós problémák megértésének képessége, és az egyetlen célja az, hogy dollár-ezermilliárdos legyen” – mondta Steve Bannon, a korábbi Trump-főtanácsadó a leendő elnök körül legyeskedő techmilliárdos Elon Muskról.
Franciaország elnöke után Jean-Noel Barrot is nekiment az amerikai techmilliárdosnak.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fontos döntéseket hozott a február 23-ai, előrehozott választások előtt a német parlament, ahol együtt szavaztak a kisebbségben lévő kormányfrakciók és az ellenzék képviselői.
Errol Musk arról beszélt, hogy a családjuk kötődik az angol városhoz, a fia nagyanyja Liverpoolban született.