Andreas Michaelis német nagykövet szerint Donald Trump kabinetje megfosztaná a törvényhozást, a bűnüldözést és a médiát a függetlenségétől.
Nem is titkoltan Donald Trump győzelmére reagálva megszünteti a tényellenőrzést Mark Zuckerberg a Facebookon és egyéb közösségi platformjain. Az egyelőre Európára nem vonatkozó lazítást a konzervatívok a cenzúra végeként ünneplik, a liberálisok a gyűlöletbeszéd elszabadulásától tartanak.
A világ leggazdagabb emberének azért volt szüksége a pénzre, hogy Tesla-gyárat építsen Magyarországon.
Mi a szólásszabadság, hol húzódnak a határai, és mikortól beszélhetünk cenzúráról?
Donald Trump elnöki eskütételével Elon Musk politikussá válása is lezárul. A világ leggazdagabb embere az általa épített rakétákat idéző sebességgel igyekszik megváltoztatni az internetes kommunikáció terepét és szabályait, hogy érdeke és víziója szerint formálja át Amerikát és Európát.
Nem jelentette be határidőre, hogy az általa birtokolt részvények mennyisége meghaladta az 5 százalékot, ez a SEC szerint negatív hatással volt az árfolyamra, és Musk túl olcsón vehette meg a vállalatot.
Antony Blinken és Lloyd Austin NYT-ban közzétett vendégkommentárja szerint Oroszország háborúja nem érte el a célját, Putyin rendszere meggyengült. Ami Ausztriában történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép, írja a Die Zeit két szerzője. Európa évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető, állapítja meg az Economist. Stefan Lehne politikai elemző szerint korunk egyik legfenyegetőbb jelensége, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét. A Donald Trump körül csoportosuló techmilliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, írja a Süddeutsche szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A kastélynak gazdag a történelme, a falai között még Beethoven is komponált.
Az EU készülhet arra, hogy, miután elnökké választották Zoran Milanovicot, hamarosan Zágrábban is megkezdődik a támadás a liberális demokrácia alapjai ellen. A lap egy másik cikke felteszi a kérdést: Ausztriának miért esik nehezére felismerni azt a veszélyt, amit Herbert Kickl kancellársága jelentene. Trump és Putyin közti párhuzamokat pedzeget a Bloomberg szerzője. A hírügynökség egy másik szerzőjének Elon Muskról jut eszébe, hogy mostanság “a szupergazdagok alászállnak a vállalatbirodalmuk jelentette elefántcsonttoronyból és próbálnak kormányzati hatalomhoz jutni”. Gideon Rachman félőnek tartja, hogy Trump latorállamot csinált az USA-ból. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A kínai kormány a Bloomberg értesülései szerint azt fontolgatja, hogy Elon Musk cégének, az X-nek adja el a TikTok amerikai üzletágát. A lépéssel a Trump-adminisztrációhoz is szeretnének eggyel közelebb kerülni.
A Qantas légitársaság szerint a SpaceX gyakran csak az utolsó pillanatban tájékoztatja őket arról, hogy hova hullanak az űrből visszatérő rakétáról leváló darabok, így több járatuk nem tudott menetrend szerint felszállni a Sydney repülőtérről.
Közlésük szerint az értékesítés hátterében nem politikai okok állnak. Ehelyett Musk mohósága és a cégnél uralkodó munkakörülmények miatt döntöttek így.
Szankciós listára tette korrupció miatt az Egyesült Államok Rogán Antalt; Donald Trump Grönlandért és Kanadáért jelentkezett be, Elon Musk pedig az európai politikában kavar, miközben kétéves mélypontjára került a forint. Ez a HVG heti összefoglalója.
A világ leggazdagabb embere ott tart, hogy az EU elitje megsemmisítené a német választás eredményét, ha az AfD nyerne, csakhogy a videón, amire ezt alapozza, szó sem volt erről.
Az ausztriai és németországi populista jobboldal nyomulásáról ír a Spiegel. A leendő osztrák kormánynak a nemzetközi színtéren elsősorban Ukrajna kapcsán kell világossá tennie, hogy a jó oldalon áll, írja a Die Presse. A Bloomberg szerint itt az idő a demokratikus intézmények védelmére összpontosítani Ausztriában. Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea összezár, az Egyesült Államok jól teszi, ha felkészül a veszélyre, mondja Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Donald Trump ugyan kinyilvánította, mire készül a diplomáciában, de a várható eredmény vegyes, írja a Wall Street Journal.
Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.
Thierry Breton szerint az EU nem próbálja cenzúrázni a techmilliárdos beszélgetését a német szélsőjobboldali párt társelnökével, Alice Weidellel.
A techmilliárdos szerint a szintetikus adatokra támaszkodó önálló tanulásra kellene áttérni, bár egyesek arra figyelmeztetnek, hogy ez a nyelvi modellek összeomlását okozhatja.
Szünet nélkül folyik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban befolyásos szerepre készülő Elon Musk és az európai politikusok között. A németországi választások előtt kellene dűlőre jutni.
A következő amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt elárulja, miként akarja felforgatni a világot. Nyomást fejti ki, hogy behódoljanak neki, kényszerít, nagyzási mániába esik. Ez az ember veszélyesebb, mint idáig bármikor – mutat rá Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
